Dido És Aeneas

Thursday, 02-Jun-22 20:22:05 UTC

Purcell – Dido és Aeneas (magyar szöveg) | Országos Filharmónia (kórus anyag) – Filharmonikusok
Pöli Rejtvényfejtői Segédlete
Aeneis elemzés - Az Aeneist kell röviden kijegyzetelni!
Keletkezése
Budapesti Vonósok - Operajátszóház - Müpa

Dido és Aeneas opera Eredeti nyelv angol Alapmű Aeneis Zene Henry Purcell Szövegkönyv Nahum Tate Felvonások száma 3 felvonás Főbb bemutatók 1688 A Wikimédia Commons tartalmaz Dido és Aeneas témájú médiaállományokat. A Dido és Aeneas Henry Purcell háromfelvonásos operája. Az opera keletkezése [ szerkesztés] Az opera egy előkelő londoni leánynevelő-intézet számára készült 1689-ben. Szövegét Nahum Tate írta Vergilius Aenis című eposza alapján. Bemutatója 1689 decemberében volt a chelsea-i Leányiskolában. Szereplők [ szerkesztés] Szereplő Hangfekvés Dido szoprán vagy mezzoszoprán Belinda szoprán Udvarhölgy Két boszorkány szoprán, mezzoszoprán Varázslónő mezzoszoprán Aeneas tenor vagy bariton Tengerész tenor Szellem mezzoszoprán vagy kontratenor Történik: Karthágóban, a trójai háború után. Zenekar: kis együttes. Cselekmény [ szerkesztés] A trójai háború után Aeneas Karthágóba menekül, ahol a hős és a város királynője egymásba szeret. Gonosz alvilági szellemek azonban szervezkedésbe kezdenek a kapcsolat meghiúsítására.

Purcell – Dido és Aeneas (magyar szöveg) | Országos Filharmónia (kórus anyag) – Filharmonikusok

Pöli Rejtvényfejtői Segédlete

A masque kedélyes hangvétele meglehetős ellentétben áll a tényleges színdarab zenei betéteinek komolyabb, néhol tragikusba hajló atmoszférájával, ám ez mit sem von le a mű egészének értékéből, összességében pedig nem túlzás kijelenteni, hogy Az indián királynő valóban Purcell legérettebb zenedrámai műve. Az angol barokk két kimagasló alkotásának a kilencvenes évek közepén, tehát a historizáló előadásmód addigra véglegesen kiforrott korszakában készült felvétele így, együttesen mindenképp értékes darabja lehet bármely gyűjteménynek, hiszen mindkettő tökéletes, és külön-külön is felülmúlhatatlan élményt nyújt a komolyabb műfajok érzékeny és igényes rajongóinak.

Aeneis elemzés - Az Aeneist kell röviden kijegyzetelni!

Hermann Szabolcs Rendező: Göttinger Pál Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és tánckara, a Szegedi Szimfonikus Zenekar Tom Johnson: Négyhangú Opera opera egy felvonásban, magyar nyelven Szövegét fordította: Demény János Tom Johnson Négyhangú operája igazi stílusbravúr. Szereplői az énekes társadalom közismert figuráinak karikatúrái. Ellenállhatatlan humorral kalauzol minket a színfalak mögé, összekacsintva velünk az énekesek esendőségein. Megmutatja az egyébként nem látható és hallható helyzeteket, rivalizálásokat, örök konfliktusokat, harcot a közönség kegyeiért. Mindezt négy hangon, négy szereplővel. Tom Johnson velünk élő klasszikus, ezt az operáját a világ minden országában a legnagyobb sikerrel adják elő mind a mai napig. Szereplők: Szoprán: Horák Renáta, Kónya Krisztina Alt: Tóth Judit, Dobrotka Szilvia Tenor: Bónus Gábor, Bagdi Zoltán Bariton: Cseh Antal, Szélpál Szilveszter Basszus: Judik Patrik Alkotók: Díszlettervező: Varsányi Anna Jelmeztervező: Bujdosó Nóra Zenei vezető: Dinyés Dániel, Hermann Szabolcs Koreográfus: Hajdu Anita Koreográfus asszisztens: Szalai Alexa Rita Karigazgató: Flórián Gergely Zenei asszisztens: Hermann Szabolcs Súgó: Zsoldos Anikó Ügyelő: Kürtös Petra Rendezőasszisztens: Birkenstock Rebeka Vezényel: Dinyés Dániel, Hermann Szabolcs Rendező: Göttinger Pál

Keletkezése

A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt. Biztonságos jegyvásárlás Felhívjuk kedves Látogatóink figyelmét, hogy a Müpa kizárólag a saját weboldalán és hivatalos jegypénztáraiban megváltott jegyekre tud garanciát vállalni. A kellemetlenségek elkerülése érdekében javasoljuk, hogy előadásainkra, koncertjeinkre a jövőben is a weboldalon keresztül, valamint az Interticket () országos hálózatában vagy a jegypénztárainkban váltsa meg jegyét.

Budapesti Vonósok - Operajátszóház - Müpa

Törölt {} válasza 5 éve 1. Keletkezése - Vergilius életrajzírói (Donatus és Servius) szerint eredetileg prózában írta - 11 évig dolgozott rajta +3 éven keresztül szeretett volna még rajta csiszolgatni, de meghalt, így néhány sor befejezetlen maradt - nem teljesítették végrendelkezését, amelyben a mű teljes megsemmisítését kérte 2. Téma - A 12 énekből álló hősi eposzban a honfoglaló Aeneasnak állít emléket, kifejezésre juttatva egyúttal Róma hivatását és jelentőségét. - Leírja az égő Trójából való meneküléstől kezdve a Latiumba való megérkezésig tartó kalandos utat, a letelepedés körülményeit, közben igazolja Augustusnak a Iul(i)us-ágból való leszármazását. 3. Források - Homérosz két eposza (Iliász, Odüsszeia) - Ciklikus költők: görög epikusok, akik az Iliász / Odüsszeia előzményeit és folytatását dolgozták föl. (Ezek a művek ciklust alkotnak a homéroszi eposzokkal. ) - Görög-római hagyományok: Naevius: Bellum Punicum (Dido alakja van ebben jól kidolgozva); Ennius: Annales (tulajdonképpen Róma története).